Újabb éles politikai vita alakult ki a Tisza Párt tervezett alkotmánymódosítása körül, miután Radnai Márk, a párt alelnöke egy közösségi oldalas bejegyzésben Orbán Viktor jövőjére utaló mondatot tett közzé. A kijelentés rövid idő alatt komoly visszhangot váltott ki, mert a kormánypárti értelmezés szerint ezzel a Tisza egyik vezető politikusa lényegében elismerte: a javaslat egyik legfontosabb célpontja a jelenlegi miniszterelnök lehet.
Az ügy előzménye, hogy Magyar Péter korábban többször beszélt arról: választási győzelem esetén a Tisza Párt az alaptörvényben korlátozná, hogy valaki legfeljebb két cikluson át tölthesse be a miniszterelnöki tisztséget. A terv különösen azért vált vitatottá, mert az elképzelés szerint a szabályozás visszamenőlegesen is érvényes lenne. Ez pedig a politikai ellenfelek szerint azt jelentené, hogy a módosítás közvetlenül Orbán Viktor további miniszterelnöki szerepvállalását érintené.
A feszültséget tovább növelte, hogy az alkotmánymódosító javaslatot Melléthei-Barna Márton nyújtotta be. A témáról szóló kormánypárti megszólalásokban azóta is azt hangsúlyozzák, hogy szerintük nem általános demokratikus szabályozásról, hanem egy konkrét személyre szabott politikai lépésről van szó. A Tisza oldaláról korábban az az érv hangzott el, hogy a hatalom túlzott koncentrációját kellene megakadályozni, és olyan rendszert kialakítani, amelyben senki sem maradhat túl hosszú ideig a végrehajtó hatalom élén.
Kocsis Máté, a Fidesz politikusa különösen kemény hangnemben reagált a javaslatra. Értelmezése szerint az elképzelés nem egyszerűen intézményi reform, hanem olyan politikai manőver, amely visszamenőleges hatállyal próbálná kizárni Orbán Viktort a miniszterelnöki pozícióból. A bejegyzésében arra is utalt, hogy a szabályozás gyakorlatilag csak egyetlen aktív politikai szereplőt érintene igazán, ezért szerinte akár név szerint is beleírhatták volna Orbán Viktort a jogszabályba.
A vita egyik legérzékenyebb pontja éppen az, hogy miként lehet elválasztani egymástól az elvi hatalomkorlátozást és a személyre szabott politikai szabályalkotást. Egy demokratikus rendszerben önmagában nem szokatlan kérdés, hogy legyenek-e időbeli korlátai egy vezető tisztségnek. Az viszont már sokkal komolyabb politikai és jogi vitát nyit meg, ha egy ilyen szabályt visszamenőlegesen vezetnének be, mert ez óhatatlanul felveti a kérdést: általános elvről van-e szó, vagy egy aktuális politikai helyzetre adott célzott válaszról.
Radnai Márk megszólalása azért kapott különös jelentőséget, mert a kormányoldali értelmezés szerint a mondata megerősíti azt a gyanút, amelyet már korábban is megfogalmaztak. A vita tehát nem csupán egy jogi technikai részletről szól, hanem arról is, hogy a következő időszak politikai küzdelmeiben milyen eszközök számítanak elfogadhatónak. A Tisza Párt támogatói várhatóan továbbra is hatalomkorlátozásként értelmezhetik a javaslatot, míg ellenfelei személyre szabott kizárási kísérletként beszélnek róla.
Az biztos, hogy az alkotmánymódosítás körüli ügy még sokáig napirenden maradhat. Orbán Viktor neve, a miniszterelnöki ciklusok korlátozása és a visszamenőleges hatály kérdése együtt olyan politikai elegyet alkot, amely könnyen újabb heves vitákat hozhat. A történet most nemcsak arról szól, hogy egy párt milyen szabályokat szeretne bevezetni, hanem arról is, hogy ezek a szabályok kire, mikor és milyen következményekkel vonatkoznának.
