A magyar televíziózás egyik legkedveltebb humoristája volt Peterdi Pál, akinek jellegzetes hangját és finom iróniáját generációk őrizték meg az emlékezetükben. A Szeszélyes évszakok Tücsök és bogár című rovatában a sajtóhibákból, félresikerült hirdetésekből és különös hivatalos szövegekből teremtett szórakozást. A közönség a művelt, szellemes és visszafogott embert ismerte, aki nem kereste mindenáron a rivaldafényt. Életének azonban volt egy olyan fejezete, amelyről a nézők semmit sem tudtak. A Story szeptember 8-i cikke ismét felidézte, hogy a humorista a Kádár-korszakban „Pálmai” fedőnéven az állambiztonságnak jelentett. A titok csak évekkel a halála után került nyilvánosságra.
Peterdi pályája jóval sokszínűbb volt annál, mint amit televíziós szereplései alapján sokan gondolnának. Fiatalon úszóként és vízilabdázóként sportolt, később edzőként is dolgozott, majd a sportújságírásban találta meg a helyét. A Népsport, a Képes Sport és más lapok szerzőjeként szerzett nevet magának, de könyveket is írt, és a hazai kocogómozgalom népszerűsítésében is szerepet vállalt. A humor azonban fokozatosan egyre fontosabbá vált az életében. A Ludas Matyi, a Rádiókabaré, majd a televízió révén olyan népszerűségre tett szert, amelynek köszönhetően a neve évtizedekkel később is ismerősen cseng.
A magánéletében ugyanakkor sokkal zárkózottabb volt. A Story szerint igazán csak felesége, Erzsébet ismerte, aki egyben legfontosabb munkatársa is volt. A házaspár kapcsolata az állambiztonsági történetben is szerepet kapott. Az iratok alapján Peterdi 1961 őszén útlevélkérelmet nyújtott be, mert feleségével együtt szeretett volna Bécsbe utazni. A közös nyugati látogatás lehetősége felkeltette a hatóságok figyelmét, és az állambiztonság ekkor kezdett közeledni hozzá. A Story beszámolója szerint a felesége útlevélkérelmével kapcsolatos helyzetet zsarolási alapként használhatták fel ellene, bár a beszervezés pontos körülményeit a fennmaradt dokumentumok alapján sem lehet minden részletében egyértelműen tisztázni.
A történet egyik legfontosabb fordulata, hogy Peterdi ügynökmúltja nem közvetlenül a rendszerváltás után, hanem csak 2016-ban vált széles körben ismertté. Ekkor levéltári dokumentumokra támaszkodó cikkek mutatták be, hogy a humorista „Pálmai” fedőnéven kapcsolatban állt a Kádár-korszak állambiztonságával. Az iratok szerint már 1962-ben készített jelentéseket, később pedig titkos munkatársként is foglalkoztatták. A nyilvánosságra került dokumentumok között sporteseményekről és a sportvilág szereplőiről szóló beszámolók is szerepeltek. A történet azért is keltett nagy visszhangot, mert az addig ismert Peterdi-képhez nehezen illett a titkos jelentések világa.
Az ügynöki tevékenység megítélése ugyanakkor nem egyszerű. A korabeli állambiztonsági iratok alapján Peterdi 1965-ben egy kanadai-magyar sportújságíróval, Bastyovanszky Lászlóval kapcsolatban is információkat adott. A férfit a magyar hírszerzés szintén be akarta szervezni. Más források arra hívják fel a figyelmet, hogy Peterdi jelentései gyakran szokatlanul ironikus, szinte humoreszkszerű hangvételűek voltak, és tartótisztjei sem lehettek mindig elégedettek a munkájával. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a fennmaradt iratok szerint ténylegesen együttműködött az állambiztonsággal. Az sem állapítható meg teljes bizonyossággal, milyen személyes félelmek, nyomások vagy egyéb megfontolások vezették döntéseiben.
Peterdi Pál 2000. november 20-án, 75 éves korában hunyt el. A Story felidézése szerint tüdőrákkal küzdött, betegségét türelemmel viselte. Halálakor a közönség elsősorban a humoristát, sportújságírót és televíziós személyiséget gyászolta, akinek munkássága hosszú időn át része volt a magyar családok mindennapjainak. A később feltárt ügynökmúlt azonban újabb, jóval ellentmondásosabb réteget adott az életútjához. Az addig ismert történet mellé olyan dokumentumok kerültek, amelyek miatt sokan más szemmel kezdtek tekinteni a népszerű nevettetőre.
A Peterdi Pálról kialakult kép így ma már egyszerre őrzi a kivételes tehetségű humoristát és a történelmi múltjával kapcsolatos nehéz kérdéseket. A Tücsök és bogár szellemes jelenetei, sportújságírói munkái és könyvei továbbra is a magyar kulturális örökség részei, miközben az állambiztonsági iratok emlékeztetnek arra, hogy egy közismert ember életének lehetnek a nyilvánosság előtt sokáig rejtve maradó fejezetei. A teljes igazság minden személyes részletét valószínűleg már soha nem lehet rekonstruálni. Az azonban bizonyos, hogy Peterdi titkos múltjának feltárása nem egy újabb televíziós anekdota, hanem a magyar közelmúlt egyik olyan története, amely máig komoly kérdéseket vet fel az együttműködésről, a felelősségről és az emlékezetről.
