„Semmirekellő női mentőápolónak” nevezték – Győrfi Pál utódját sem az előítéletek, sem a megalázó kritikák nem tudták megállítani

Nagy változás történt az Országos Mentőszolgálat életében: több mint két évtized után Győrfi Pál távozott a szóvivői pozícióból, helyét pedig Szűcs Brigitta mentőtiszt vette át. Az új szóvivő neve sokak számára még kevésbé ismert, pályafutása azonban már most egy kitartásról, folyamatos tanulásról és komoly szakmai teljesítményről szóló történetet rajzol ki. Miközben ma már az egész ország előtt képviseli a mentőszolgálatot, karrierje kezdetén még azért is keményen meg kellett küzdenie, hogy nőként egyáltalán lehetőséget kapjon a kivonuló állományban.

Amikor Szűcs Brigitta eldöntötte, hogy a mentők között szeretne dolgozni, a nők jelenléte ebben a munkakörben még egyáltalán nem számított megszokottnak. Mivel akkoriban nőként nem könnyen lehetett kivonuló mentőápolóként vagy mentőgépkocsi-vezetőként elhelyezkedni, először a Máltai Szeretetszolgálat mentőinél kezdett önkénteskedni. Közben folyamatosan tanult, tapasztalatot gyűjtött, és arra várt, hogy megnyíljon előtte az út a hivatásos szolgálat felé.

Amikor ismét lehetővé vált, hogy nők is jelentkezzenek mentősnek, Brigitta az elsők között adta be pályázatát, és az elsők között fel is vették. 2018-ban csatlakozott az Országos Mentőszolgálat állományához, ám hamar kiderült számára, hogy a bekerülés csak az első akadály volt. Nemcsak fizikailag és szakmailag kellett helytállnia, hanem azokkal az előítéletekkel is meg kellett küzdenie, amelyek szerint egy nő nem lehet ugyanolyan alkalmas erre a megterhelő hivatásra, mint férfi kollégái.

Pályája egyik első emlékezetes és fájdalmas pillanata egy kórházi ügyeleten érte. Amikor először vitt be beteget, egy orvos úgy tett rá megalázó megjegyzést, hogy azt ő is biztosan meghallja. A női mentőápolót lényegében alkalmatlannak és értéktelennek nevezte, anélkül, hogy bármit tudott volna a tudásáról, az elszántságáról vagy arról, milyen út vezetett odáig. Brigitta azonban nem szállt vitába vele, és nem engedte, hogy az eset eltérítse céljától.

Bár a sértő mondatot nem őrizte meg keserűségként, fontos figyelmeztetés lett számára. Megértette, hogy nőként sok esetben többet kell bizonyítania, mint a nála jóval magasabb és erősebb férfi kollégáknak. A kritikákat ezért nem akadályként, hanem motivációként használta: tovább tanult, mentőtiszti diplomát szerzett, és egyre több területen vállalt felelősséget.

Az évek során nemcsak kivonuló mentőként bizonyított. Segélyhívásokat fogadott a Központi Irányító Csoportban, oktatásszervezőként is dolgozott, valamint a HUNOR mentőszervezet egészségügyi komponensének tagja lett. Ezek a feladatok különböző képességeket igényelnek: gyors döntéshozatalt, szakmai felkészültséget, határozottságot, empátiát és azt, hogy a legnehezebb helyzetekben is képes legyen nyugodt maradni.

Brigitta arra is rájött, hogy női jelenléte bizonyos esetekben nem hátrányt, hanem előnyt jelenthet. Egy alkalommal egy kocsmában kialakult konfliktus helyszínére riasztották a mentőket. Amikor kiszállt az autóból, a jelenlévők meglepetésükben megálltak, majd utat engedtek neki, hogy elérhesse a sérültet. Az alacsonyabb termetű mentőápoló határozott fellépése olyan helyzetet oldott meg, amelyben a fizikai erőnél sokkal fontosabbnak bizonyult a bátorság és a nyugodt kommunikáció.

Szűcs Brigitta története így jóval többről szól egy új szóvivő kinevezésénél. Azt mutatja meg, hogyan lehet éveken át tartó munkával, tanulással és kitartással megváltoztatni a korábbi előítéleteket. Akit pályája elején még nyíltan megaláztak, ma az Országos Mentőszolgálat egyik legismertebb képviselőjeként állhat a nyilvánosság elé – bizonyítva, hogy nem a neme, hanem a tudása, a teljesítménye és az emberek iránti elkötelezettsége határozza meg.